Dr. Both Máriával, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola természettudományokat oktató tanárával két alkalommal is találkozhatunk szeptember 20-án a KATTÁRS-on. Szombaton 10 órától Dr. Szél Győző entomológus, muzeológussal a XVIII. század világába kalauzolnak, amikor a sokoldalú Luigi Ferdinando Marsigli gróf szemével mutatják be a Duna 17. századi arcát. Az elődásnak a Egyházmegyei Könyvtár ad helyet. 14 órától a PüspökVác Beer Miklós termében a Biblia növényeiről tart előadást.
– Hogyan találkozott Luigi Ferdinando Marsigli gróf természettudományos kötetével, mi keltette fel az érdeklődését iránta?
– A főiskolán tanítok, a hallgatóimat gyakran viszem a Váci Egyházmegyei Könyvtárba. Egy ilyen alkalommal Kohári Mária igazgatónő mutatta meg a hallgatóimnak ezt a csodálatos kötetet, illetve köteteket. Tudománytörténettel foglalkozom, így rögtön a figyelmem középpontjába került Luigi Ferdinando Marsigli gróf természettudományos leírása. Az igazgatónő kért fel bennünket az előadás megtartására. Nagy örömmel tesszük, hiszen ezeket a kultúrtörténeti kincseket így sokan meg tudják ismerni.
– Mire számíthatnak a résztvevők, akik regisztrálnak erre az előadásra?
– Hárman fogunk beszélgetni, Kohári Mária igazgatónő, Szél Győző zoológus kollégám és jómagam. Helyszíne a könyvtár olvasóterme, ami önmagában is inspiráló tér, hiszen ott lesznek a kötetek, amelyeket majd meg lehet tekinteni, bele lehet lapozni, és ez azt hiszem, önmagában nagy vonzerő.
Ez a nagy mű hallatlanul gazdag irodalmi háttérrel rendelkezik. Azokra a kérdésekre adunk választ, hogyan keletkezett, miért épp a Dunával foglalkozott ez az európai összefogással megvalósult kutatómunka. Értékelni is szeretnénk például, hogy a műben látható állatábrázolások, madarak, halak vagy térképek mai tudományos szemmel milyen értéket képviselnek.
– Kiket várnak a beszélgetésre?
A világra nyitott tizenéves fiataloknak is ott lehet a helyük, és mindenkinek, akinek fontos a Dunakanyar, a táj, amiben él, és van érzékenysége arra, hogy egy kicsit kutakodjon a múltban azért, hogy a jelenünket jobban megértsük. Bár ez egy több százéves mű, nagyon aktuális, időszerű kérdéseket is segít megválaszolni.
– Ezt lehet konkrét példához is kötni?
– Ez a mű páratlanul ritka, mert a XVIII. század elején tudományos igénnyel végzett méréseken alapuló adatbázisra épülő tájtörténeti dokumentum. Például ábrázolja a Duna és mellékfolyóinak ágrendszerét, a XVIII. századi vízrendezési állapotokat. Merre folyt a Duna a Kisalföldön, Csallóközben, Szigetközben vagy itt a Dunakanyarban hány és hány apró szigete, zátonya volt, ezeknek milyen volt a medre, milyen volt a növényzete, milyen volt az állatvilága, mennyire gazdag, sokszínű volt ez a táj. Ezek a térképek, leírások nagyon jó támpontot adhatnak, amikor ökologikus szemlélettel akarunk a természetvédelemről gondolkodni. A dunai táj nem emberi élet időléptékű, hanem sok ezer éves emberi léptékű, nem 30-40-50 évig élő organizmus, hanem sok ezeréves múltja van, amit érdemes megismerni, kutatni.
– Mai szemmel nézve, milyen érdekességet olvashatunk ebben a tudományos munkában?
– Az a kötet, amit a könyvtár őriz, a 18. század közepén jelent meg francia nyelven. Érdekesség lehet, hogy a korabeli meteorológiai időjárás észleléseket, méréseket táblázatos formában mutatja be. A bécsi csillagvizsgálóban megfigyelt Hold- és Vénusz-fázisok rajzát közli. a bécsi csillagvizsgálóban a Hold és a Vénusz fázisait is napra-órára pontosan vezették.
– A Biblia növényei kiállítás is önhöz kapcsolódik. Milyen szempontok alapján mutatkoznak be ezek a növények?
Részben a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert Biblia növényeit bemutató kiállítás inspirálta, ugyanakkor a hit irányából is közelítettünk. Szakmai támogatónk és társszerzőnk a botanikus kert igazgatója, Fráter Erzsébet volt.
A növények botanikai leírása áttekintést ad a Szentírás valós történelmi, földrajzi, növényföldrajzi adottságairól. A párhuzamos bibliai, botanikai és művészi ábrázolások kapcsolatot tárnak fel a szent és köznapi világunk között, annak hitében, hogy a csodálkozó tiszteletből szeretet fakad. A kiállítás nem klasszikus, rendszertani botanikai feldolgozásra, hanem a bibliai jelenetek, keresztény erények művészi ábrázolására is épít. A kiállítás egyes részeinek címe is elárulja ezt, például „Test és Vér, Igazság és Irgalom”.
Külön érdekesség, hogy a Váci Egyházmegye tulajdonában lévő szakrális tárgyakból is tudtunk válogatni, így miseruhák, oltárterítők, szentségtartók vagy éppen szenteket ábrázoló szobrok, festmények részleteit is bemutatjuk.
A Beer Miklós-terem előtti folyosón láthatók majd ezek a bemutató táblák, gazdag olvasmányanyaggal a Fesztivál három napja alatt.
***
Dr. Both Mária Gabriella húsz éve az Apor Vilmos Katolikus Főiskola természettudományokat oktató tanára. Célja, hogy a tudomány- és kultúrtörténeten keresztül bemutassa a leendő pedagógusoknak, hogy a természet megismerése út önmagunkhoz, egymáshoz, a természethez, az Istenhez.
